Figyelemprobléma kialakulása és a képernyő előtt töltött idő

A gyermekek figyelemproblémáinak és a képernyő előtt töltött idő (pl. tévé, okostelefon, tablet, számítógép) közötti összefüggés az utóbbi évek egyik kiemelt kutatási témája lett, mivel a digitális eszközök használata egyre korábbi életkorban kezdődik, és egyre hosszabb időt vesz igénybe. A kutatások során képalkotó eljárások segítségével kimutatták, hogy azoknál a gyerekeknél, akik túlzottan sokat használnak digitális eszközöket, az agy fehérállománya kevésbé fejlett. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy az agyműködés sebessége lelassul, mivel a fehérállomány kulcsszerepet játszik a szürkeállomány különböző részei közötti kommunikáció biztosításában.

A túlzott képernyő előtt töltött idő nemcsak a nyelvi és a kommunikációs képességek fejlődését hátráltatja, de a készségfejlesztő mozgástól is túl sok időt vesz el. A mobileszközöket gyakrabban használó óvodások esetében alacsonyabb a szülő-gyerek interakció minősége és mennyisége, mint az ilyen eszközöket nem használó kortársaiknál. Az ELTE Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor kutatói szerint a mobilhasználat nemcsak elveszi az időt a társas tevékenységektől, hanem rontja az együtt töltött idő minőségét is.

A kutatások eredményei

1. A képernyőidő és a figyelemproblémák közötti kapcsolat

• Megnövekedett impulzivitás és figyelmetlenség: Kutatások kimutatták, hogy a hosszabb képernyő előtt töltött idő (különösen a gyors tempójú, intenzív ingerhatásokkal teli tartalmak, például videojátékok vagy rajzfilmek) növelheti a figyelmetlenség és az impulzivitás kockázatát. Ezek a problémák hasonlítanak az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar) tüneteire.

Példa: Egy 2010-es tanulmány szerint azok a kisgyermekek, akik naponta több órát töltenek gyors tempójú tévéműsorok nézésével, nagyobb valószínűséggel mutatnak figyelmi nehézségeket később.

• A képernyők túlzott stimulációja: Az élénk színek, gyors vágások és intenzív hanghatások a digitális tartalmakban megterhelhetik a gyermek agyát, és nehezíthetik a figyelem fenntartását más (kevésbé stimuláló) tevékenységek során, például az iskolai tanulásban.

2. A képernyőidő életkorfüggő hatásai

• Korai gyermekkori expozíció: Azok a gyermekek, akik már kétéves koruk előtt hosszabb ideig néznek képernyőt, nagyobb eséllyel küzdenek később figyelmi problémákkal. Ennek oka az agy fejlődésének sérülékenysége ebben a kritikus időszakban.
• Idősebb gyermekek: Az iskoláskorú gyermekek esetében a hosszú képernyőidő csökkentheti a koncentrációt, mert az agyukat folyamatosan a gyors jutalmazás (pl. videójátékok, közösségi média) felé kondicionálja.

3. Tartalom típusa és minősége

• Oktató jellegű tartalom: Az életkornak megfelelő, oktatási célú programok nem feltétlenül okoznak figyelemproblémát, sőt bizonyos készségek fejlesztését is segíthetik (pl. nyelvi vagy problémamegoldó képességek).
• Gyors tempójú szórakoztató tartalom: Az ilyen tartalmak, különösen fiatal korban, sokkal inkább negatív hatással lehetnek a figyelmi kapacitásra.

4. Alvás és figyelemproblémák

A késő esti képernyőhasználat gyakran megzavarja a gyermekek alvási szokásait, ami közvetlenül hat a figyelemre és a tanulási képességekre. Az alváshiány miatt a gyermekek ingerlékenyebbé, fáradtabbá válhatnak, és nehezebben tudnak koncentrálni.

Gyakorlati ajánlások a képernyőidő csökkentésére

1. Életkorhoz kötött képernyőidő szabályok:

• 0–2 éves kor között: Kerülendő a képernyőhasználat, kivéve videohívások esetén.
• 2–5 éves kor között: Maximum napi 1 óra, szülői felügyelet mellett.
• 6 éves kortól: Egyensúly a képernyőhasználat és más tevékenységek között (pl. sport, olvasás, szabadtéri játék).

2. Minőségi tartalom kiválasztása:

Oktatási célú, interaktív tartalmak előnyben részesítése. A gyors tempójú vagy erőszakos tartalmak kerülése.

3. Képernyőmentes időszakok bevezetése

Étkezések közben.

Lefekvés előtti egy órában.

Családi közös időtöltések alatt.

4. Fizikai aktivitás és szabadtéri játék:

A rendszeres mozgás és a képernyőtől távol töltött idő segíti a gyermekek koncentrációját és csökkenti a figyelemproblémák kockázatát.

A kutatások alapján kimondható, hogy a túlzott képernyőidő, különösen a gyors tempójú és nem oktatási jellegű tartalmak fogyasztása, hozzájárulhat a figyelemproblémák kialakulásához gyermekeknél. A kiegyensúlyozott használat, a tartalmak tudatos megválasztása és a fizikai aktivitás előtérbe helyezése segíthet csökkenteni ezeket a kockázatokat.

A homloklebeny terápia, amely az agy prefrontális kérgének (homloklebeny) működésének javítását célozza, egy ígéretes módszer lehet a gyermekek figyelemproblémáinak kezelésében. A homloklebeny kiemelt szerepet játszik a végrehajtó funkciók szabályozásában, mint például a figyelem, az önkontroll, a döntéshozatal és a problémamegoldás. Ha ez a terület alulfejlett vagy alulműködik, az figyelmi zavarokat és impulzivitást eredményezhet, amelyek jellemzőek például az ADHD-re (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar).

A homloklebeny terápia hatékony eszköz lehet a figyelemproblémák kezelésében, különösen azoknál a gyermekeknél, akiknél az agy prefrontális kérge alulműködik vagy nem elég fejlett. A terápia célja az agyi működés optimalizálása, a végrehajtó funkciók fejlesztése és a gyermek figyelmi képességeinek javítása.

Ha úgy gondolod, hogy a gyermeked optimális fejlődése érdekében érdemes lenne kipróbálni ezt a módszert, hívj bizalommal!