Nemcsak az számít, mennyi időt tölt a gyermek a képernyő előtt, hanem az is, mit néz, mikor és kivel. A cikkben bemutatom, hogyan kapcsolódhat a képernyőhasználat a figyelemhez és az alváshoz, valamint milyen családi szokások segíthetik a tudatosabb egyensúly kialakítását.
A sakktáblás játékoktól a teljes játszmáig A gyerekek nálam nem rögtön teljes sakkpartival kezdenek. Sakktáblás játékokon és egyszerű sakkvariánsokon keresztül, fokozatosan ismerik meg a bábuk mozgását, miközben tervezni, dönteni, alkalmazkodni és méltósággal veszíteni is tanulnak.
Nem tudhatjuk, milyen munkát végez majd gyermekünk felnőttként, de segíthetünk megalapozni azokat a képességeket, amelyekre egy változó világban szüksége lehet. Éppen ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen szakmát válasszon majd, hanem az, hogy képes lesz-e tanulni, gondolkodni, alkalmazkodni és együttműködni egy folyamatosan változó világban.
A gyermekek különböző ütemben fejlődnek, ezért egyetlen bizonytalanság még nem feltétlenül jelent problémát. A cikk abban segít, hogyan különböztethetjük meg az átmeneti nehézséget a tartósan figyelmet igénylő jelektől, mikor várhatunk, és mikor érdemes szakemberhez fordulni.
Egy ruhacímke, hangos zaj vagy váratlan érintés egyes gyermekek számára különösen megterhelő lehet, míg mások állandóan keresik a mozgást és az erőteljes ingereket. A cikk bemutatja a szenzoros feldolgozási sajátosságok leggyakoribb formáit, valamint azokat a hétköznapi megoldásokat, amelyekkel megértően támogathatjuk a gyermeket.
